A szomszéd fűje mindig zöldebb?!

Van nekünk embereknek egy nagyon rossz szokásunk. Hajlamosak vagyunk lépten-nyomon másokhoz hasonlítani magunkat. Ez férfiaknál jellemzően inkább az egzisztenciára, anyagi háttérre, vagyonra, pozícióra irányul, míg a nők főként a külsejüket illetően hajlamosak rivalizálni egymással.

No, de nézzük, mi is az értelme ennek az egésznek? Gondolhatnánk, hogy ez a fajta versengés ösztönzi az érintetteket arra, hogy adott területen jobb eredményeket érjenek el; magasabb pozíciót, nagyobb házat, feszesebb feneket.

Valójában azonban mi történik akkor, amikor önmagunkat máshoz hasonlítjuk? Egyrészt leértékeljük saját magunkat pusztán azért, mert mi kevesebbet értünk el adott területen. Ez az önmagunkkal kapcsolatos elégedetlenség átcsaphat akár egyfajta önmarcangolásba is, de enyhébb szinten is pont elég kellemetlen; egyszerűen gátja a boldogságunknak. Másrészt az adott személyhez való kapcsolatunkat is megkeseríti, hiszen akkor, amikor találkozunk, beszélünk az illetővel, valahol legbelül ott lesz bennünk a kisördög, hogy bezzeg ő... Ez pedig lényegében irigység, azaz harag. Harag az adott személy irányába, hogy neki miért sikerült, és még nagyobb harag magunk felé, hogy nekünk miért nem...

Én azt tanácsolom, hogy ha ezeket a sorokat olvasva magadra ismertél, akkor változtass a nézőpontodon! Kezdj el örülni mások sikereinek, örömeinek! Gratulálj nekik szívből, és kérd inkább a tanácsukat, hogy segítsenek, hogyan juthatsz el oda, ahová szeretnél. Hidd el, ezzel a gesztussal átfordíthatod magadban az ellenséges érzéseket, és az illetőben is a szeretetteljes, támogató hozzáállást indítod el.

Amikor pedig így megváltozik az energia – az irigység és harag helyére támogató, hálával teli és szeretetteljes hozzáállás kerül – akkor a teremtés is könnyebben meg tud indulni! 

A teljes Nő vagyok on-line magazint ITT olvashatod!