Amivel garantáltan elronthatod az életedet...
Az az, ha nem vállalsz felelősséget! MINDENÉRT, ami veled történik (vagy épp nem történik)!
Addig, amíg a szüleidre haragszol, amiért nem adtak elég szeretetet, nem taníttattak, vagy épp nem vettek neked lakást, addig saját magad ragasztod gyermeki létbe! Az önfejlesztés második lépése (önmagad megismerése után), hogy megdolgozd a gyermekkorodat! Amíg a múltbeli sérelmeidre figyelsz - vagy épp elzárod őket magadban feldolgozatlanul - addig nem tudsz az új jövőd felé elindulni! Igen, jól olvasod; a múltra figyelni, vagy elnyomni azt magadban; nagyjából ugyanaz! A különbség annyi, hogy aki elnyomja, az legalább nem panaszkodik. De ne feledd a példámat a szőnyeg alá söpört szemétről; attól még, hogy lenyomod magadban a múltad fájó sebeit; hidd el, lépten-nyomon megbotlasz bennük.
De ugyenez a helyzet azzal is, ha elakadásod miatt úgy gondolod, hogy az állam a hibás, vagy épp régi tanárod, vagy a mostani főnököd, esetleg az ex párod... Mindaddig, amíg a hibást önmagadon kívül keresed, addig tévúton jársz! Ha változásra vágysz, akkor az egyetlen út az, ha végre szembenézel minden fájdalmas emlékeddel, minden haragoddal, sértettségeddel, és végre mindezt kidolgozod magadból! Megbocsátanod nem azért kell, hogy felmentsd a másikat a hibája alól, hanem azért, hogy saját lelked mentesítsd végre a mérgező és bénító érzelmektől!
Senkinek sem tökéletesek a szülei! A legjobb szándékú felmenők is követnek el komoly hibákat, és az is igaz, hogy valóban vannak kritikán aluli szülők. Akik bántanak, akik kisemmiznek.
Egy országban sincs kolbászból a kerítés! Mindenhol meg kell dolgozni a megélhetésért, mindenhol vannak bosszantó intézkedések, mindennapos nehézségek.
Hidd el, szükséges, hogy nézőpontot válts! Én abban hiszek, hogy amit ebben az életben kapunk, az minket szolgál. Sőt abban, hogy leszületésünk előtt eltervezzük életutunk legfőbb megállóit, és a feladatok segítségével járjuk be eltervezett fejlődési utunkat, amihez előre kiosztjuk a szerepeket életünk főbb szereplőinek. Az ország, ahová születünk, az apa és anya, akik a szüleinkké lesznek (a viselkedésükkel együtt), a mi előzetes tervezésünk eredményei annak érdekében, hogy az életünkben kapott impulzusok hatására éppen azt a fejlődési utat járhassuk be aktuális leszületésünkben, amit szeretnénk.
Amint elkezded így szemlélni az életedet, és annak
nehézségeit; elengeded a szerencsétlen áldozat szerepét, és végre kezedbe
veheted az irányítást! Ha ilyen módon
vállalni kezded a felelősséget az életed eseményeiért, akkor máris képessé
válsz célokat kitűzni és azokat tudatosan megvalósítani.
Hidd el, ez egy sokkal békésebb és örömtelibb utazás! Tedd át a fókuszodat önmagadra, és kezdd el megteremteni a saját ideális világodat! Én már csak tudod, hogy ez lehetséges, hiszen könyvet is írtam róla.