Megtartani, vagy elvetetni?

Fontos, és nehéz témát választottam mára. A nem kívánt gyermekét. Tudjuk, hogy egy nő két dologért képes bármit megtenni: azért, hogy legyen gyereke, és azért, hogy ne. Nézzük, hogy melyik döntés milyen hatást gyakorol a családi energiára.

Vegyük először az abortusz lehetőségét. Az abortusz energetikailag egy gyilkosság. Bár a magzat kívülről még nem látszik, - hiszen az anyuka pocakja nem nőtt még meg miatta – bizony a kis szíve már ver, mire észlelik őt. Ez eredményezi azt, hogy bármennyire racionális is a szülők döntése a nem kívánt terhesség megszakításáról; az anya tudatalattijában súlyos bűntudat hagyja lenyomatát a beavatkozás után, ami bizony önsorsrontást is eredményezhet. Emellett hat az abortuszt követő első gyermek tudatalattijára is, aki azzal a tudatalatti programmal születik a világra, hogy "azért élek, mert ő meghalt", ami szélsőségesebb esetben akár depressziót, halálvágyat is eredményezhet. Végül, de nem utolsó sorban a többi, később érkezett gyermekre is hat tudat alatt, hiszen lényegében nincsenek a helyükön (a második élő gyermek valójában energetikailag a harmadik, és így tovább), mely megtapasztalást gyakran meg is élik az életükben.

Nézzük most a másik lehetőséget, amikor vallási, vagy bármilyen egyéb megfontolásból a pár úgy dönt, hogy megtartja a nem kívánt gyermeket. Jobb esetben a várandósság előrehaladtával megbékélnek a helyzettel és talán még el is kezdenek örülni a csemetének. A magzat azonban a tudatalattijában eltárolja a prenatális (azaz az anyaméhben töltött időszak) teljes lenyomatát, azaz benne él a szülei első gondolata: "nincs szükség rád", mely kihat az egész életére. A nem kívánt gyermek megtartása esetén a súlyosabbik helyzet az, amikor világra hozza ugyan őt az anyukája, de aztán nevelőszülők nevelik fel, így teljesen elszakad valódi gyökereitől. Ilyenkor a felnőtté vált gyermek nem tudja igazán otthon érezni magát sehol, hiszen akik nevelték sem az ő valódi szülei voltak. Arról már nem is beszélve, hogy az állami gondozásba, illetve nevelő szülőkhöz került gyermekeket általában mennyi bántás, abúzus éri. Gyakran azonban ugyanígy bántalmazottá válhat sajnos az a kicsi is, akit eredetileg nem akartak, mégis megtartottak, és fel is neveltek a szülei.

Jól látható tehát, hogy a nem kívánt terhesség az az eset, amikor nincs jó választás. Kisebb-nagyobb mértékben ez a helyzet mindenképpen megteremti fájdalmas lenyomatát a családi energiában.

Mégis miért írtam akkor meg ezt a cikket? Nem azért, hogy mindenkinek feltépjem a sebeit, aki valaha ilyen cipőben járt! Éppen ellenkezőleg: szeretnék rávilágítani, hogy a fenti esetek mindegyikének lelki hatása feloldható és gyógyítható a családállítás módszerével!!

Szívből ajánlom, kedves Olvasóm, hogy amennyiben megérintettek a soraim, akkor lásd meg, hogy dolgod van a témával. Az abortusz lenyomata is tökéletesen gyógyítható energetikailag; a nem kívánt, mégis megszületett gyermek lelkivilágán is rengteteget segíthet egy ilyen program; ahogyan pontosan emiatt fontos a más családnál felnőtt gyermek energetikai "helyrerakása" is. Soha ne feledd: mindenre van megoldás, csak ne söpörd a szőnyeg alá a problémát!

A teljes Nő vagyok on-line magazint ITT olvasható!