Szerinted hol érdemes kezdeni az önismeretet?

Szerintem a gyermekkorunknál. Egészen pontosan a szüleinknél. Életünk első 7 éve mélyen meghatározó számunkra a személyiségünk kialakulásának szempontjából. Mindaz, amit otthon látunk, és érzékelünk olyan imprintet (belénk égett érzelmi lenyomatot) generál bennünk, mely később alapjaiban határozza meg viselkedésünket. A szüleink velünk szemben tanúsított cselekedetein túl tökéletes radarként vesszük azt is, ahogyan ők egymással viselkednek. Az ő párkapcsolati mintájuk egy életre meghatározó számunkra.

Én a magam részéről ezt az önismereti utat a Mennyei Prófécia című könyvnek köszönhetően kezdtem el bejárni. Ahogy a regény sorait olvastam (szeretettel ajánlom mindenkinek, elképesztően tanulságos) hamar ráismertem a szüleimre. Úgy vélem, gyakori jelenség az, ami nálunk uralkodott. Édesanyám ugyanis a szegény én (avagy a mártír) szerepét játszotta a házasságukban, míg Faterom a megfélemlítő (hétköznapibban megfogalmazva a bántalmazó) funkciót töltötte be. No és hogy mindezt mégis hogy értsük? Úgy, hogy amíg az ember nem kezd el tudatossá válni, és az energiaszintjét tudatosan magas szinten tartani, addig bizony tudattalanul ilyen szerepek használatával, másoktól veszi el az energiát.

Mert minden energia. Mi emberek sem csupán a fizikai testünk vagyunk, hanem bizony energia lények is. Az energiánk pedig (mint egy akkumulátor) igényli a töltést. No és itt jönnek be a játszmák. Az energia szerzési játszmák. 4 alapvető ilyen kategória van: megfélemlítő, vallató, zárkózott és szegény én. A megfélemlítő szavakkal és akár testi bántalmazással félelmet vált ki a másik félből és a félelem szolgáltatja számára az energiát. A vallató előszeretettel faggat a kérdéseivel és abból nyeri az energiát, ahogyan a másik fél figyel, és mindenre felelni igyekszik. A zárkózott típus úgy szerez energiát, hogy nem hajlandó beszélni, így elérve a másik figyelmét és kérdezősködését. A szegény én pedig azzal szerez figyelem energiát, hogy sajnáltatja magát.

Nos, ha sikerül a szüleink energia szerzési stratégiáját beazonosítani, akkor egy következő lépésben már el is juthatunk a sajátunkhoz. Meg kell figyelnünk önmagunk viselkedését és tudatosan észrevennünk, hogy mikor, melyikük módszerével próbálunk akaratlanul energiához jutni.

Ha pedig már ez a lépés is megvan, akkor tudatosan "leállíthatjuk" magunkat és választhatunk egy ártalmatlanabb energia töltési módot. Hogy az micsoda? Bármi olyan tevékenység, ami örömmel tölt el minket. Egy kedvenc hobby, a szeretteinkkel töltött idő, vagy gyönyörködés a természetben.

ITT olvashatod el a teljes magazint!