"Az elkövetkező hetek iszonyatos fájdalmakat hoztak. ...gyakran hallottam a kétségbeesés hangját is, amely azt suttogta, hogy nem bírok el ekkora fájdalmat, és hogy nem is akarom ezt tovább csinálni. ... Új tanáraim a Fájdalom és a Szenvedés voltak. ... Mindennek a nyitja az volt, hogy ne harcoljak a fájdalom ellen, hanem éljek együtt vele."
Már a cím is sugallja, hogy erősen feszegeti a határokat ez a könyv. Az alábbiakban mutatok belőle néhány részletet, bevallom, ezek az emészthetőbbek 😉
"...van egy személyes történeted, amit be kell teljesítened, és kész. Nem számít, hogy a többiek támogatnak, bírálnak, átnéznek rajtad vagy elviselnek: azért csinálod, amit csinálsz, mert ez a sorsod ezen a földön, ez minden örömöd forrása."
"Az egyedüllét olyan feladat, melyet minden ember valamikor önmaga elé állít, és amely elől nem lehet megfutamodni: meg kell oldania. Ez nem azt jelenti, hogy remetévé kell válni, az egyedüllét nem fájdalmas magány vagy izoláció. Ha megtanulom, elsajátítom az egyedüllét művészetét, akkor tiszta öntudatra ébredek, az egy-létbe jutok. Ebben a...
"Azt hiszem, bármiféle viszonylatról könnyebb beszélni, mint a Vele való kapcsolatról -mondta Péloc maga elé nézve. - Én talán sohasem beszéltem róla, annál is inkább, mivel ez a fogalom állandó alakulásban van bennem. Az én Istenem egy régi gyermekidőben a föld felett függő, csillagos kulisszák mögött lakott; hosszú, vattás szakálla volt és...
"Szabadságodban áll meggondolnod magad. Választhatsz másik jövőt, vagy másik múltat." "Olyan gond nincs, amely ne hozna kezében ajándékokat neked. A gondokat azért keresed, mert szükséged van ajándékaikra."
" Az Első Felismerés akkor következik be, amikor kezdjük komolyan venni a véletleneket. Ezek a véletlenek azt az érzést váltják ki, hogy valami mélyebb, spirituális erő munkál mindenben, amit cselekszünk. ... A Második Felismerés megerősíti, hogy ez az újfajta tudatosság valódi. Belátjuk: túlságosan elfoglalt bennünket az anyagi világban...
"Soha ne becsüld alá a könnyek csodáját! Ezek a gyógyulás vizei és az öröm folyamai lehetnek. Néha a könnyek a legmegfelelőbb szavak, amiket a szív szólni képes."
A könyv főszereplője Michael Thomas, akár én is lehetnék (de szerintem bármelyikünk), ugyanis azért Thomas, mert egy hitetlen Tamás és azért Michael, mert Mihály arkangyal, azaz az angyali minőség mégis ott van benne. Tehát a mindannyiunkban lejátszódó kettősséget tükrözi, a mély hitünket, melyet mégis sokszor, vagy akár huzamosabb ideig elnyomunk...
"Hosszú ideje vagyok melletted, még ha nem is tudod. Vigyázok rád és tanítalak....arról a helyről jöttem, amit te is jól ismersz, csak már elfelejtetted. Mielőtt megszülettél te is ott voltál, mint ahogy mindenki, aki a Földön él...Ez a hely pedig a világ legboldogabb területe"
